Ha szemügyre vesszük a toborzás néhány hagyományos formáját, mint például a munkaerőpiaci portálokon történő jelenlétet, vagy az újsághirdetéseket, talán jogosan merülhet fel a következő két kérdés:
1) van-e még ezeknek létjogosultsága?
2) vannak-e olyan cégek, akik a mai napig használják ezeket?
Ha létjogosultságuk alanyi jogon talán nincs is, de el kell ismerni jelenlétüket, ugyanis sok cég még ma is előszeretettel alkalmazza ezen
eszközöket a munkaerő toborzásához.
Az új, millenium generáció térhódítása megköveteli ezen eszközök háttérbe vonulását, azonban a toborzási specialisták közül sokan még nem
kívánnak élni a modern technológia által kínált lehetőségekkel. Ennek oka, hogy
a már régóta alkalmazott eszközöket jól ismerik és biztonsággal is használják, ellentétben a
technológiával és az online toborzási módszerekkel, melyek használatának megismerése időigényes folyamat.
A kérdés az, hogy a hibát a toborzókban, vagy pedig azon
cégekben kell-e keresni, akik olyanokra bízzák a fejvadászatot, akik nem alkalmazzák a modern kor eszközeit a kiválasztás folyamatában.
A toborzók szubjektív megközelítése
nem feltétlenül tud új színt, vagy sokféleséget hozni egy vállalat életébe. A vállalkozások nem azért nem növekszenek, mert rossz a cég marketing
stratégiája, vagy mert nem a megfelelő embereket foglalkoztatják. A stagnálás oka a
kiválasztási folyamatban hozott elfogult döntések sora, hiszen a vállalat mindig
olyan, mint amilyenek a munkavállalói.
Nem a divatját múlt, kevésbé eredményes toborzási
technikákra kell tehát koncentrálni, hanem a forradalmasítottakra, amelyek már
többé-kevésbé átvették a hagyományos toborzási eszközök helyét.
Néhány dolog ( mint például egy újsghirdetés, vagy egy plakát az utcán) valóban alig észrevehető, mivel a potenciális jelöltek
teljes figyelmét a Facebook hírcsatornája vonja magára. Sőt, sokkal valószínűbb, hogy a pontenciális jelölt szó szerint nekimegy egy hirdetőtáblának ( azért, mert a telefonját nyomogatja), de nem olvassa el, mivel ütközött.
Az Y generáció már nem olvas újságokat, sokkal inkább
az online felületeken és hírcsatornákon tájékozódik. Így ahelyett, hogy az időt
és energiát vesztegetünk az elavult módszerekkel történő toborzásra, célszerűbb a modern technológia vívmányaira koncentrálni, hiszen ezek alkalmazása új távlatokat nyithat meg.
Újságokban történő hirdetés helyett érdemes kipróbálni az online felületeken történő hirdetést.
A valóság az, hogy a jelöltek az újságokat manapság nem olvassák olyan
gyakorisággal, mint a közösségi média csatornáit. Az Y generáció tagjai akár
naponta többször is végig görgetik a híreket az online felületeken, ezért fontos, hogy a toborzók aktívan jelen legyenek
legalább egy online csatornán abból a 4-ből (LinkedIn, Facebook, Instagram, Twitter), melyet az átlagos potenciális
jelöltek használnak. Kifizetődőbb ezeken a felületeken posztolni, mint fizetni
egy újságban megjelenő hirdetésért, ráadásul a jelölteket is sokkal gyorsabban
lehet elérni, nem beszélve arról, hogy az online hirdetések elérési rátája számokban mérhető. A megfelelő jelölt kiválasztása nagyon egyszerű, ha a megfelelő
felületetet használják a toborzás során.
A toborzás hagyományos módszerei nem csak elavultak és
kevésbé alkalmazottak, de limitálják a lehetőségét annak, hogy a
legmegfelelőbb jelöltet találják meg egy adott pozícióra. Fontos, hogy ezen módszerek
használata helyett a toborzók alkalmazkodjanak az elvárásokhoz, és modern, kiforrott
módszereket alkalmazzanak a toborzás területén. A földrajzi távolság a 21. században nem lehet akadálya annak, hogy a tökéletes jelölt tölthesse be a kiírt pozíciót.
Nem szabad elfelejteni, hogy a régimódi toborzási módszerek használata
több időt is vesz el, mint a moderneké. Ráadásul ezen, új hullámot képviselő
metódusok pénztárcabarátabbak is elődeiknél.
Az online közösségi média csatornái segítenek abban, hogy
egy adott pozíciót a legmegfelelőbb jelölt tölthesse be, azonban a vállalkozás
szempontjából fontos, hogy ez egy átlátható és strukturált formában történjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése